Szeretettel üdvözlöm/üdvözöllek oldalamon. Hódos-Sári Beáta szövő/gyógypedagógus vagyok.

 17 éve dolgozom az oktatásban, 14 éve gyógypedagógusként. A megelőző években is gyógypedagógiai szemléletű iskolában tanítottam. Több mint 10 évig dolgoztam pedagógiai szakszolgálatnál, ahol diagnosztikai, terápiás és fejlesztő feladatokat láttam el, majd óvodás és iskolás korú speciális nevelési igényű gyermekek integrációját segítettem, segítem a mai napig is. Rendszeresen részt vettem iskolaérettségi vizsgálatokon is.

 Munkám során nagyon sok gyermekkel és családdal találkozhattam, rengetegen fogadtak bizalmukba. Mivel minden gyermek egyedi és megismételhetetlen csoda, ezért az őket érintő problémák is egyedi természetűek.

 Mindig is vonzott a képzőművészet, az alkotás varázsa. A szövést érettségi után, az egyetemi és főiskolai tanulmányaim előtt (rajztanár, művelődésszervező, gyógypedagógus) egy kézműves iskolában sajátítottam el, s kaptam kézi szövő képesítést. Mai napig szövök, munkáimat folyamatosan zsűriztetem. Az alkotás, a saját belső világunk tárgyi, képi megjelenése egy csodálatos folyamat.

 Mára a gyógypedagógiai munkámat gyakran ötvözöm a kézművesség adta lehetőségekkel, tapasztalati szinten találkozott a két „út”, a gyógypedagógiai és a szövés. A különböző nehézségekkel küzdő gyermekeknél  a szövés sikeres terápiaként is működhet. Elsősorban figyelem és viselkedési problémával küzdő gyermekeknél, amellett természetesen, hogy a produktumok létrehozása által azonnali önbizalom erősítő kézműves foglalkozás is.

 A munkámat a hivatásomnak tekintem, a családok, gyermekek segítése nem „főállású” feladat számomra. Mai napig különböző fórumokon, alkalmakon van lehetőség „beszélgetni” velem, szükség esetén tanácsot, segítséget kérni. Örömmel tölt el, ha egy-egy kudarc, nehézség után újra önfeledt, mosolygós gyermekarcokat láthatok.
Mert vallom, hogy a gyermekek számára a legfontosabb, hogy önfeledten, boldogan éljék meg az óvodai (kora gyermekkori) éveket, kezdjék meg az iskolát, és a tanulás szeretetét és képességét egész életükre magukkal vigyék.

Hogy a kudarc tapasztalattá alakuljon, a szorongás önbizalommá változzon, a tehetség kibontakozzon.”